Településtörténet

Jákfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megye észak-nyugati részén a Putnoki-dombság kistájon, alacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti csapású völgyekkel felszabdalt medencedombságon, a Szuha-patak gyönyörű völgyében szép erdős vidéken fekszik Észak-nyugatról Dövény, dél-keletről Felsőnyárád szomszédságában. A gyönyörű völgyön keresztülhaladva eljuthatunk Kazincbarcikáról Aggtelekre.  Környezetében jelentős a barnaszén-előfordulás. Éghajlata mérsékelten hűvös. Közelében csörgedezik a Szuha-patak.

A település neve már a XIII. században előfordult, de ekkor még csak terra Jakow (Jakab földje) néven. Nevét birtokosáról, a Rátót nemzetséghez tartozó Jakabról kapta. Később neve Jakofalvára, majd Jaakfalvára változott, mely kiejtés szerint megfelel mai nevének. A Rátót család után a Kazai Kakas család, a Semsey és a Szerdahelyi család, végül pedig a Mellétei és Putnoki család birtokába került.A török időkben elpusztult lakosság helyébe felvidéki szlovák telepesek érkeztek, akik 1862-re már elmagyarosodtak, leszármazottaik csak evangélikus vallásukat tartották meg.

 20. század első felében Jákfalva az Edelényi járás területéhez tartozott. A községhez tartozott Varcsótanya. A föld legnagyobb részét szántóként hasznosították (829 hold), jelentős volt a legelő (293 hold) és a nádas (210 hold) aránya. Egészségügyi ellátás a községben nem volt, saját orvos, szülésznő is csak Felsőnyárádon. A gyerekek oktatásáról egy tanerős evangélikus elemi népiskolában gondoskodtak. Postája nem működött. A település az 1990-es években nyerte vissza önállóságát. Területe időközben bővült, az 1980-as években hozzá tartozott Jákvarcsótanya, Tukótanya és Varcsópuszta is. 

A bányászat és a vegyipar által kínált munkalehetőség komoly szerepet játszott a község gyarapodásában. A munkaképes korú lakosság zöme Kazincbarcikára és a közeli bányákba járt dolgozni, így a változások komolyan érintették a községet. A bányászat válsága, a sorozatos bányabezárások csökkentették a helyi lakosság munkalehetőségeit. A munkanélküliek száma megnőtt, elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségűek számára vált nehézzé az elhelyezkedés. Kazincbarcikához való közelsége azonban reményt keltő adottság, hiszen a város környéki iparvidék fejlődése újra lehetővé teszi a Jákfalváról való munkába járást.

A lakosság alapfokú oktatási ellátását az Önkormányzati Társulás által fenntartású óvoda és általános iskola biztosítja.